jt, próbálkoztam már párszor a készítésével, de mindig valami balul sült el. Hol bepenészedett, hol darabos maradt. Szóval egyik sem volt az igazi. Idén újra próbálkoztam, hátha.. és sikerült! A recept nem bonyolult, sőt! Mindig írják, hogy passzírozzuk át, hát azt valahogy sosem szerettem volna.. de ezt nem is kell.Ami hozzá kell: tetszőleges mennyiségű birsalma, és cukor. A birsalmákat megpucoljuk. Na, itt követtem el az első hibát, mert én megpucoltam még nyersen, pedig állítólag megfőzve már sokkal egyszerűbb. Mondjuk, ez sem volt olyan nehéz, de érdemes megmosni, kockára vágni mindenestül, megfőzni és utána megpucolni. A következő adagot már én is így csinálom.
Amikor megfőtt (kb. 30-35 perc), a megpucolt birsalmákat le kell mérni és ugyanannyi cukrot kell hozzáadni. A megfőtt birsalmakockákat összepürésítettem egy botmixszerrel, és hozzáadtam a cukrot, majd mehetett vissza egy edénybe főni. Kevergetni kell és egész sűrűre főzni.
Ez kb. 15-20 perc volt, azt mondják, hogy akkor jó, ha kevergetéskor már látni az edény alját. Ha kész van, akkor fóliával bélelt formába tesszük, én ilyen téglalap alakú kenyérformába tettem, a tetejét pedig el kell egyengetni, hogy szép legyen. Mondjuk csúnyán is ugyanolyan finom. És most jön a szárítás része, 1 hétig kell pihentetni valami száraz és hideg helyen, hogy kiszáradjon és megkeményedjen. Én egy darabot kitettem a pincébe, hogy száradjon, egy darab maradt a fóliában, mindkettő jó lett. Csak azt az 1 hetet nehéz kivárni.
Ja, meg lehet tenni bele diót is, de én natúr szeretem a legjobban!
A fotózást gyorsan kellett lezavarni, mert Kiskorú felmászott az asztalra és nyúlkált a tányér felé, hogy "ez mi, aja?"....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése